Munkaviszony esetén is van minimum járulék
A Tbj. új, 2020. szeptember 1-jétől alkalmazandó szabálya szerint munkaviszony esetében van egy járulékfizetési alsó határ, amely havonta legalább a minimálbér 30 százaléka. Az új szabály kapcsán számos kérdés vetődik fel, melyek megválaszolását a NAV által kiadott friss tájékoztató is segíti.
A járulékfizetési alsó határ meghatározása során figyelembe kell venni,
– ha a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
– ha a biztosítási jogviszony a hónap egészében nem áll fenn, mert pl. szünetel a biztosítás,
– ha az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
A járulékfizetési alsó határ meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni ezeknek az időszakoknak a naptári napjait. Amennyiben ezek a körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét (azaz 1.610 forintot) kell alapul venni.
Minden munkavállaló esetén alkalmazni kell a járulékfizetési alsó határt?
A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és
– gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők,
– köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató
esetében.
Hogyan alakul a járulékfizetés?
Ha a tárgyhónapban a biztosított részére nem fizet a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határt, vagyis 48.300 forintot elérő jövedelmet, és a tárgyhónapban elszámolt tényleges járulék nem éri el a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét, akkor a foglalkoztató köteles a biztosított helyett a tényleges járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulékot megfizetni.
Figyelem!
A járulékfizetési alsó határ után a járulékot akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló más jogviszonyában megfizette a járulékot a járulékfizetési alsó határ után.
Érvényesíthető-e a minimum járulékalap után családi járulékkedvezmény?
A járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalapot képező jövedelem különbözete után a foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.
Mi után kell fizetni szociális hozzájárulási adót?
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (10) bekezdésének rendelkezése szerint a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. E szabályra tekintettel egyértelműen megállapítható, hogy amennyiben a társadalombiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határ után kell megfizetni, akkor a foglalkoztató a szociális hozzájárulási adót is a járulékfizetési alsó határ után köteles megállapítani és megfizetni.